Azt, hogy betegségek kezelése és a kieső munkaerő sok pénzbe kerül, eddig is tudtuk. Ám a napokban az is kiderült, hogy melyik az az öt nem fertőző betegség, amely a legnagyobb pénzügyi terhet jelenti majd a következő 20 évben. Pedig mindegyik megelőzhető lenne.
Ön tudja, mely betegségek kerülnek a legtöbbe? Egy friss jelentés szerint 2030-ig 47 ezer milliárd dollárnyi kárt okoznak a gazdaságnak az olyan bajok, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák vagy a mentális betegségek. A New Yorkban most zajló csúcstalálkozónak is ez a témája.
A szemhéjon megjelenő sárgás zsírfelhalmozódás arról árulkodhat, hogy az illetőnek nagyobb eséllyel lehet szívrohama, illetve más szív- és érrendszeri betegségre is hajalmosabb – számolt be egy friss tanulmányról a BBC hírportálja.
A túlsúly nem feltétlenül jelent szívbetegséget hordozója számára - állapították meg tanulmányukban görög kutatók.
A magyarok 77 százaléka gyakorlatilag semmit sem mozog. Ha tíz százalékkal növelnénk az aktivitási rátát, nem csak hosszabban és jobban élnénk, de több maradna a zsebünkben és az államkasszában. Közgazdászok kiszámolták, mennyivel. A rest kétszer fárad, és még bele is betegszik.
Korábban csak az idősebb korosztályt érintette, az Amerikai Szívgyógyászati Szövetség friss adatai szerint azonban egyre több tizenévest ér utol a stroke. Ráadásul sok egyéb, a fiataloknál eddig nem tapasztalt betegség jelent meg – a jelenség az egészségtelen életvitellel magyarázható.
Japán és amerikai kutatók legújabb tanulmánya szerint az eddigi maximálisan ajánlott napi cukorbevitel is növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát.
A halálozás első helyén álló szív- és érrendszeri betegségek szűrővizsgálatára drága mérések rendszeres elvégzését ajánlják. Angol kutatók szerint az ilyen vizsgálatok ismétlése évek során sem ad több információt a páciens esetleges infarktusának vagy szélütésének bekövetkezéséről, mint azon egyszerű megoldás, hogy megnézik a szűrővizsgálatra jelentkező személy születési idejét.
Szívgyógyászati beavatkozás után a betegek gyakran nem folytatják a korábban is szükséges gyógyszeres kezelést, de ennek súlyos következményei lehetnek - közölte több mint 13 ezer beteg vizsgálatának eredményeit az American Journal of Cardiology című szaklap.
A tej fogyasztásával, egészségügyi hatásaival kapcsolatban gyakran végletes nézetek is megjelennek. Időnként nem csak az vetődik fel kérdésként, szüksége van-e egyáltalán a szervezetünknek a fehér italra, hanem olyan véleményeket is hallani, miszerint a tej csontritkulást okoz, köze van a szív-és érrendszeri megbetegedésekhez, sőt a rák kialakulásában is szerepet játszik. Egyáltalán mi igaz ezekből?
Nemcsak a mértékletes borivás tesz jót az egészségnek: egy amerikai vizsgálat szerint a vörösbor néhány hatóanyaga közvetlenül a szűkült koszorúérbe juttatva is igen eredményes - hangzott el az Amerikai Szív Szövetség kongresszusán.
A verőerek belső sejtrétege folyamatosan termeli a nitrogén-monoxid gázt, amely - jóllehet másodpercek alatt elbomlik - tágítja az ereket, ami létfontosságú az emberi test működése szempontjából.
Az Egyesült Államokban és az iparilag fejlett országokban a halálozási statisztika első helyén a szív- és érrendszeri betegségek állnak, melyek kezelése nem olcsó. A beszűkült koszorúerek kitágítása után gyakorta szükség van különleges fémhálóból szőtt henger, sztent beültetésére. Amerikai szakértők szerint az új gyógyító technika önmagában évi 1,57 milliárd dollárral növeli meg az egészségügyi költségvetést, aminek megtérülését még tisztázni kell.
A szűrővizsgálatoknak, a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésének és a rizikófaktorok karbantartásának népszerűsítésére, a kardiovaszkuláris halálozások visszaszorítására indított Szívhang néven országos kampányt a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT). A bemutató rendezvényen megszólalt Hevesi Tamás zenész is.
Minden tizedik európai ember érintett valamilyen veseproblémában, ráadásul az érintettek nagyobbik része egyáltalán nem is sejti, hogy gond van e szervével. Ez azért is nagy baj, mert minden évben milliók halnak meg a krónikus vesebetegséghez társuló szív-, és érrendszeri betegségekben.
Az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársai új módszert találtak, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a szervezet koleszterintermelését. A Cell Metabolism oldalain megjelent beszámoló szerint az új eljárás ugyanolyan hatásfokú, mint a jelenleg elérhető koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, azonban kevesebb mellékhatással kell számolni.
Már a kormány is azt igyekszik tudatosítani bennünk, hogy nem tékozolhatjuk el felelőtlenül az egészségünket, a gyógyításnak ugyanis ára van. De mely betegségek orvoslása kerül a legtöbbe a társadalombiztosításnak? A kérdés megválaszolására megnéztük, hogy az elmúlt két évben mely betegségek kezelésére fizették ki a legtöbb pénzt az egészségbiztosítási kasszából. Íme a képzeletbeli tízes lista.
Információk szerint az ikerterhes nő cukorbeteg volt, ám ez nem magyarázat arra, miért került rövid idő alatt menthetetlen állapotba. Szakértőt kérdeztünk.
A Szív Világszövetség idei jelszava utalt a mozgás fontosságára a szív egészsége szempontjából. Több nagy nemzetközi vizsgálat most közölt eredményei adatokkal is alátámasztották a rendszeres testmozgás jelentőségének elvét, amit a Magyar Kardiológusok Társasága hangsúlyozott a Szívünk Napjának ez évi programjában.
A szívroham tünetei miatt kórházba szállított beteg koszorúerei a részletes vizsgálat során először épnek tűnnek, ám aztán az derül ki, hogy amikor tágulniuk kellene, összeszűkülnek.
